Győr-Moson-Sopron megyei cégek – Cégkereső és Cégkatalógus


Győr-Moson-Sopron megye

Fertődi Esterházy Kastély Győr-Moson-Sopron megye Magyarország észak-nyugati csücskében terül el. Déli irányban Vas megyével és Veszprém megyével szomszédos. Keleten Komárom-Esztergom megyével határos, míg északon és nyugaton két másik ország – Szlovákia és Ausztria – határolja. Győr-Moson-Sopron megye területe alig több mint 4200 négyzetkilométer, ami Magyarország területének hozzávetőleg négy és fél százaléka. A megyében megközelítőleg négyszázötvenezer ember él. Győr-Moson-Sopron megye székhelye a 130 ezer lakosú Győr városa. Ezen a területen már az őskorban is éltek emberek. A Római Birodalom idején erre húzódott a Pannónia provincia védelmét szolgáló határvonal, a limes, és a megye területén haladt át a híres borostyánút is.

Ferto-Hanság Nemzeti Park műholdfelvétele A középkorban a Magyar Királyság idején a mostani Győr-Moson-Sopron megye területén 5 vármegye osztozott. Ez az állapot a Trianoni békeszerződés után módosult, amikor a megcsonkított Győr, Moson és Pozsony vármegyék maradékaiból létrehoztak egy közigazgatásilag ideiglenesen egyesített megyét. A mai Győr-Moson-Sopron megye 1950-ben jött létre, amikor az országos megyerendezés eredményeképpen Magyarországot 19 megyére – és Budapestre – tagolták. Ekkor egyesítették a korábbi Sopron és Győr-Moson megyéket Győr-Sopron megye néven. Ez az elnevezés egészen a rendszerváltásig meg is maradt, a megye mai nevét 1990-ben kapta. A megyét érintő változások ezzel még nem zárultak le: 1992 és 2002 között 11, korábban Veszprém megyei község került át Győr-Moson-Sopron megye területéhez, azon belül is a Pannonhalmi kistérséghez.

Győr-Moson-Sopron megye gazdasági, kereskedelmi, kulturális életét mindig is meghatározta nyugati fekvése. Mindig is itt haladtak keresztül a minket Nyugat-Európával összekötő fő útvonalak, és nincs ez másként napjainkban sem: itt halad a Bécs irányába tartó vasútvonal, az M1-es autópálya, és nem utolsósorban a Duna, melynek egyre inkább felértékelődik vízi útja. A nyugati határ menti elhelyezkedés jelenleg leginkább a turizmus alakulását befolyásolja. A megye bővelkedik turisztikai látnivalókban, műemlékekben, gondoljunk csak Győr és Sopron történelmi belvárosára, valamint a kisebb településeken levő templomokra, kastélyokra. Ezek közül is kiemelkedik a fertődi Esterházy-kastély és a nagycenki Széchenyi-kastély. A megyében található a világörökség részét képező Pannonhalmi Bencés Főapátság.

Nagycenki Széchenyi Kastély Győr-Moson-Sopron megyében virágzik a nagy hagyományokra visszatekintő borkultúra is. A szőlőtermesztést már a Pannonhalmi Apátság alapítólevelében megemlítik. A megye két borvidéke (a pannonhalmi és a soproni) egyre jelentősebb szerepet játszik a Győr-Moson-Sopron megyei turizmusban, hiszen egyre többen érkeznek ide borkóstolásokra, pincelátogatásokra vagy éppen borversenyekre, szüreti mulatságokra.

Győr-Moson-Sopron megye nem szűkölködik természeti értékekben sem, több természetvédelmi terület is található itt. Ilyen a Fertő-Hanság Nemzeti Park, melynek része a világörökséghez tartozó Fertő-tó, Közép-Európa 3. legnagyobb tava. A megyében terül el a Szigetköz is, Magyarország legnagyobb szigete, melyet az Öreg-Duna, a Nagy-Duna és a Mosoni-Duna fog közre.

Látnivalók Győr-Moson-Sopron megyében

  • Győr, a találkozások városa
  • Sopron, a leghűségesebb város
  • Fertőd (Esterházy-kastély, 1. kép)
  • Nagycenk (Széchenyi-kastély, 3. kép)
  • Kapuvár
  • Csorna
  • Mosonmagyaróvár
  • Fertő-Hanság Nemzeti Park (2. kép)
  • Szigetköz
  • Rábaköz
  • Pannonhalma (Bencés Főapátság)